Lassan elindulok hazafelé, és mivel a "barátaim" vagy nincsenek a városban, vagy nem érnek rá, az utolsó estémet egyedül fogom tölteni a kecóban. Azt hiszem méltó lezárása ez ennek majdnem négy hónapnak. Nem kell teljesen elszomorodni, mert holnap már nagyon fasza lesz, iszunk egy-két italt a misterben, mindenki jöjjön én már 7-8 körül ott leszek, legalábbis ezt terveztük a hentessel.
Most viszont a statisztikusok kedvéért megjegyeznék néhány adatot, amiket összeszámoltam ittlétem alatt. Remélem nem lesz nagyon unalmas, mert elég sokat melóztam ezekkel a számokkal, pedig tudjátok, hogy mekkora barátja vagyok a matematikának. Na de nézzük az adatokat:
Január 28-án érkeztem és május 20-án megyek haza, ami azt jelenti, hogy összesen 113 napot töltöttem külföldön, javarészt Toulouse-ban. Más városokban összesen 40 napot voltam, ebből Barcelonában 21-et, Párizsban hatot, Nizzában 5-öt, Valenciában 4-et és San Sebastianban és a Baszkföldön is 4-et, tehát Toulouse-ban összesen 73-at, ami az ittlétemnek körülbelül a 64,5%-a. A kis utazásokat nem számolom egész napnak, ezekből összesen 6 volt, 4 Franciaországban, Narbonne és Perpignan (személyes kedvencem), Carcassonne, Albi és Vielmur és Lavour (rögbimeccset mentünk nézni). 2 kis utazás volt Spanyolországban, egyszer lementünk Sitgesbe fürdeni, illetve az egésznapos vidámparkozás PortAventurában. Toulouse-on kívül összesen 19 városban voltam (azokat számoltam, ahol egy óránál többet eltöltöttem) ebből 13 francia és 6 spanyol.
Nézzük a távolságokat: mivel nem találtam olyan keresőt, ami megmondja, hogy a vonatok milyen távolságokat mennek, ezért a viamichelin-nel számoltam ki, hogy hová mennyi volt a távolság. Nem lesz tehát teljesen pontos, de nem is ez a lényeg. Az összesített eredmény kicsit meglepő volt számomra, ugyanis az jött ki, hogy kb 7105 km-t utaztam összesen a 113 nap alatt, ami nem kevés, mondjuk egy kicsivel több mintha Toulouse-ból oda-vissza megjártam volna Moszkvát. Budapest pedig, kb négyszer jönne ki ennyi km-ből. A legnagyobb utazás Párizsba volt, ami oda-vissza 1632 km, mert Bordeaux-ban kellett átszállni, a legnagyobb távolság a helyek között, ahol voltam, Párizs és Valencia között van, összesen 1379 km, csak oda. a legkisebb távolság pedig Barcelona és Sitges között 42 km.
Na de elég az utazásokból, következzenek az ételek. Eleinte nagyon szorgalmasan jegyeztem, hogy mennyi tengeri kaját ettem, de az utóbbi időben kicsit elhanyagoltam, de megpróbálok visszaemlékezni. A legtöbbet, óriási meglepetésre nem a kalamáriból ettem, hanem a makréla nyerte el a megtisztelő első helyet, összesen 16 darab makréla végezte a gyomromban földi pályafutását, ami kb 4-5 kg-nak feleltethető meg. Kalamáriból nem tudok pontos adatot mondani, mert amit kajáldákban ettem nem tudtam lemérni, de kb 3-4 kg panírozott tintahal úszott utolsó útjára a nyelőcsövemben. Van egy érdekes versenyző, a kagyló, aki kilóban mindenképpen nyerne, de a makrélák megóvták a meccset, mert a kagyló mérésekor a héj nyomja a legtöbbet, ami ugye a kukákba kerül, tehát nem lehet róla pontos adatot mondani, mert annyira azért nem vagyok szorgalmas, hogy minden evés előtt lemérjem a kaját, viszont héjjal együtt összesen 7,5 kg kagyló nyílt szét a lábosomban, hogy utána pár órával a WCben végezze. épphogy lecsúszott a dobogóról a garnélarák (gambas és crevette), belőlük összesen kb. 3 kg-mal van kevesebb Franciaország, illetve Spanyolország polcain. Volt még sok versenyző, de őket már nem sorolom fel, mert nincsenek pontos adataim, meg elenyésző mennyiségekről van szó, a többiekhez képest. A tengeri versenyen kívül a sajtokat lehet megemlíteni, bár itt tömeget nem tudok mondani, de összesen 28 fajta sajtot kóstoltam meg ittlétem alatt, amiből a legtöbbet, az a személyes kedvencem a gruyere.
A legpontosabb számításokat az italok területén végeztem, de ezt az adatot az összeszámolás után, családom lelki egészsége érdekében inkább nem osztom itt meg veletek, majd ha valaki kérdezi, elmondom, hogy mennyi sör, bor stb. csusszant le a torkomon.
Remélem nem túl fárasztó ez a bejegyzés, kommentáljátok nyugodtan, ma még későre tervezek egy búcsúírást, érdemes ébren maradni.
üdvözlettel: makrélagyilkos
